A Biblia története

A Biblia az emberi történelem egyik legbefolyásosabb könyve, és története éppoly lenyűgöző, mint a tartalma. A Biblia olyan könyvek gyűjteménye, amelyeket különböző szerzők írtak több ezer éven át, és több száz nyelvre lefordították. Két fő részre oszlik: az Ószövetségre és az Újszövetségre.

Ótestamentum

Az Ószövetség 39 könyvből áll, és úgy gondolják, hogy az ie 12. és 2. század között íródott. Ez a zsidó hit alapja, és történeteket tartalmaz a világ teremtéséről, az izraeliták történetéről és a próféták tanításairól.

Újtestamentum

Az Újszövetség 27 könyvből áll, és a feltételezések szerint az i.sz. 1. és 2. század között íródott. Ez a keresztény hit alapja, és Jézus tanításait, valamint életének és halálának történeteit tartalmazza.

Fordítás és kiadás

A Bibliát több száz nyelvre lefordították, és az egyik legszélesebb körben kiadott könyv a világon. A történelem során több millió ember számára használták ihletforrásként és útmutatásként.

A Biblia az emberi történelem fontos része, és hatása még ma is érezhető életünkben. Történetei, tanításai és üzenetei időtlenek, és hatással vannak életünkre és világunkra.

A jelentések szerint a Biblia minden idők legnagyobb bestsellerje, és története lenyűgöző tanulmányozásra. Miközben Isten Lelke rálélegzett a Biblia szerzőire, az akkoriban rendelkezésre álló forrásokkal rögzítették az üzeneteket. Maga a Biblia is szemlélteti a felhasznált anyagok egy részét: agyagmetszetek, feliratok kőtáblák , tinta és papirusz, pergamen, bőr és fémek.

Ez az idővonal a Biblia páratlan történetét követi nyomon korokon keresztül. Fedezze fel, hogyan őrizték meg gondosan Isten Szavát, sőt, hosszú ideig el is nyomták, hosszú és fáradságos útja során Teremtés a mai angol fordításokig.

A Biblia idővonalának története

• Teremtés - Kr. e. 2000 - Eredetileg a legkorábbi Írásokat nemzedékről nemzedékre adják át szóban.
• Kr. e. 2000-1500 - A Jób könyve , a Biblia talán legrégebbi könyve íródott.
• Kr. e. 1500-1400 - A kőtáblák a Tízparancsolat kapnak Mózes a Sínai-hegyen, majd később a Frigyláda .
• Kr. e. 1400-400 - Az eredeti héber Bibliát tartalmazó kéziratok (39Ótestamentumkönyvek) elkészülnek. A Törvénykönyvet őrzik a tabernákulum később pedig a frigyláda melletti Templomban.
• Kr. e. 300 - Az összes eredeti ószövetségi héber könyvet megírták, összegyűjtötték és hivatalos, kanonikus könyvnek ismerik el.
• Kr. e. 250-200 - A Septuaginta , a héber Biblia (39 ószövetségi könyv) népszerű görög fordítása készül. A 14 könyv a Jelenések könyve is szerepelnek.
• Körülbelül Kr. e. 45–100 - Eredeti 27 görög könyvÚjtestamentummeg vannak írva.
• Körülbelül Kr. e. 140-150 - suttogta Marcion of Sinope eretnek „Újszövetsége”. Ortodox keresztények újszövetségi kánon létrehozására.
• Körülbelül Kr. e. 200 - A zsidó Misna , a szóbeli tóra került először feljegyzésre.
• Körülbelül Kr. e. 240 - Órigenész összeállítja a Hexaplát, a görög és héber szövegek hathasábos párhuzamát.
• Körülbelül Kr. e. 305-310 - Antiochiai Lucianus görög újszövetségi szövege lesz a Textus Receptus alapja.
• Körülbelül Kr. e. 312 - A Codex Vaticanus valószínűleg a Konstantin császár által megrendelt Biblia 50 eredeti példánya között található. Végül a római Vatikáni Könyvtárban őrzik.
• Kr.u. 367 - Alexandriai Athanasius először azonosítja a teljes újszövetségi kánont (27 könyv).
• Kr. u. 382-384 - Szent Jeromos lefordítja az Újszövetséget eredeti görögről latinra. Ez a fordítás a latin Vulgata kézirat részévé válik.
• Kr.u. 397 - A harmadik karthágói szinódus jóváhagyja az újszövetségi kánont (27 könyv).
• Kr. u. 390-405 - Szent Jeromos lefordítja a héber Bibliát latinra és befejezi a latin Vulgata kéziratot. Tartalmazza a 39 ószövetségi könyvet, 27 újszövetségi könyvet és 14 apokrif könyvet.
• i.sz. 500 - Mára a Szentírást több nyelvre lefordították, nem korlátozva, de beleértve az egyiptomi változatot is (Codex Alexandrinus), a kopt változata, etióp fordítása, gótikus változata (Codex Argenteus) és örmény változata. Egyesek az örményt tartják a legszebb és legpontosabb ókori fordítások közül.
• i.sz. 600 - A római katolikus templom a latint a Szentírás egyetlen nyelvének nyilvánítja.
• i.sz. 680 - Caedmon, angol költő és szerzetes , a bibliai könyveket és történeteket angolszász költészetté és dallá teszi.
• i.sz. 735 - Bede angol történész és szerzetes fordítja a evangéliumok angolszászba.
• i.sz. 775 - A Book of Kells, az evangéliumokat és más írásokat tartalmazó, gazdagon díszített kézirat, amelyet írországi kelta szerzetesek fejeznek be.
• Körülbelül Kr. e. 865 - Szent Cirill és Metód elkezdik lefordítani a Bibliát óegyházi szláv nyelvre.
• i.sz. 950 - A Lindisfarne evangéliumai kéziratot lefordítják óangolra.
• Körülbelül Kr. e. 995-1010 - Aelfric angol apát a Szentírás egyes részeit óangolra fordítja.
• Kr.u. 1205 - Stephen Langton teológiaprofesszor, majd Canterbury érseke megalkotja az első fejezetfelosztásokat a Biblia könyveiben.
• Kr. u. 1229 - A Toulouse-i Tanács szigorúan megtiltja és tiltja a laikusoknak, hogy Bibliát birtokoljanak.
• i.sz. 1240 - Hugh francia Saint Cher bíboros kiadja az első latin Bibliát a ma is létező fejezetfelosztásokkal.
• Kr.u. 1325 - Az angol remete és költő, Richard Rolle de Hampole és William Shoreham angol költő fordítja a Zsoltárok metrikus versbe.
• Körülbelül Kr. e. 1330 - Salamon ben Ismael rabbi először helyezi el a fejezetek felosztását a héber Biblia margójára.
• Kr.u. 1381-1382 - John Wycliffe és társai, dacolva a szervezett egyházzal, abban a hitben, hogy az embereknek meg kell engedni, hogy a saját nyelvükön olvassák a Bibliát, elkezdik lefordítani és elkészíteni a teljes Biblia első kézzel írott kéziratait angol nyelven. Ezek közé tartozik a 39 ószövetségi könyv, 27 újszövetségi könyv és 14 apokrif könyv.
• i.sz. 1388 - John Purvey átdolgozza Wycliffe Bibliáját.
• Kr. u. 1415 - 31 évvel Wycliffe halála után a konstanzi zsinat több mint 260 rendbeli váddal vádolja. eretnekség .
• Kr. u. 1428 - 44 évvel Wycliffe halála után az egyházi tisztviselők kiássák a csontjait, elégetik, és a hamvait a Swift Riverre szórják.
• Kr.u. 1455 - A németországi nyomda feltalálása után Johannes Gutenberg elkészíti az első nyomtatott Bibliát, a Gutenberg-bibliát a latin Vulgatában.
• Kr. u. 1516 - Desiderius Erasmus létrehoz egy görög Újszövetséget, amely a befogadott szöveg előfutára.
• Kr. u. 1517 - Daniel Bomberg rabbinikus bibliája tartalmazza az első nyomtatott héber változatot (maszoréta szöveg) fejezetek felosztásával.
• Kr.u. 1522 - Luther Márton lefordítja és kiadja először német nyelvre az Újszövetséget az 1516-os Erasmus-változatból.
• Kr. u. 1524 - Bomberg kinyomtat egy második kiadású maszoréta szöveget, amelyet Jacob ben Chayim készített.
• Kr. u. 1525 - William Tyndale elkészíti az Újszövetség első fordítását görögről angolra.
• i.sz. 1527 - Erasmus negyedik kiadást ad ki görög-latin fordításban.
• Kr.u. 1530 - Jacques Lefèvre d'Étaples elkészíti a teljes Biblia első francia nyelvű fordítását.
• Kr. u. 1535 - Myles Coverdale Bibliája befejezi Tyndale munkáját, elkészítve az első teljes, angol nyelvű nyomtatott Bibliát. Tartalmazza a 39 ószövetségi könyvet, 27 újszövetségi könyvet és 14 apokrif könyvet.
• i.sz. 1536 - Luther Márton lefordítja az Ószövetséget a német nép általánosan elterjedt nyelvjárására, ezzel befejezi a teljes Biblia német nyelvű fordítását.
• i.sz. 1536 - Tyndale-t eretneknek ítélik, megfojtják és máglyán elégetik.
• Kr. u. 1537 - Megjelent a Máté Biblia (közismert nevén Matthew-Tyndale Biblia), egy második teljes nyomtatott angol fordítás, amely Tyndale, Coverdale és John Rogers műveit egyesíti.
• i.sz. 1539 - Kinyomtatják a Nagy Bibliát, az első nyilvános használatra engedélyezett angol Bibliát.
• i.sz. 1546 - A Tridenti Római Katolikus Zsinat a Vulgatát a Biblia kizárólagos latin tekintélyének nyilvánítja.
• Kr. u. 1553 - Robert Estienne kiad egy francia Bibliát fejezet- és versfelosztással. Ez a számozási rendszer széles körben elfogadottá válik, és ma is megtalálható a legtöbb Bibliában.
• i.sz. 1560 - A Genfi Bibliát a svájci Genfben nyomtatják. Az angol menekültek fordítása és kiadója Kálvin János Sógora, William Whittingham. A Genfi Biblia az első angol Biblia, amely számozott verseket ad a fejezetekhez. Ez lesz a Biblia a protestáns reformáció , az eredeti megjelenés után évtizedekig népszerűbb, mint az 1611-es King James Version.
• i.sz. 1568 - Angliában bemutatják a Bishop's Bible-t, a Nagy Biblia átdolgozását, hogy versenyezzen a népszerű, de „az intézményes egyház felé lázító” genfi ​​Bibliával.
• i.sz. 1582 - Az 1000 éves, csak latin nyelvű politikáját felhagyva a Római Egyház a latin Vulgatából állítja elő az első angol katolikus Bibliát, a Rheims New Testamentumot.
• Kr. u. 1592 - A Kelemen Vulgata (VIII. Kelemen pápa által engedélyezett), a latin Vulgata átdolgozott változata a katolikus egyház mérvadó Bibliájává válik.
• Kr. u. 1609 - A Douay Ószövetséget a római egyház lefordította angolra, hogy teljes legyen a kombinált Douay-Rheims verzió.
• i.sz. 1611 - A King James verzió , amelyet a Biblia „engedélyezett változatának” is neveznek. Állítólag ez a legtöbbet nyomtatott könyv a világ történetében, több mint egymilliárd példányban adták ki.
• Kr.u. 1663 - John Eliot Algonquin Bibliája az első Biblia, amelyet Amerikában nyomtattak, nem angolul, hanem az algonquin indián anyanyelvén.
• i.sz. 1782 - Robert Aitken Bibliája az első angol nyelvű (KJV) Biblia, amelyet Amerikában nyomtattak.
• i.sz. 1790 - Matthew Carey kiad egy római katolikus Douay-Rheims Version angol Bibliát Amerikában.
• i.sz. 1790 - William Young kinyomtatja az első zsebméretű „iskolai kiadású” King James Version Bible-t Amerikában.
• i.sz. 1791 - Az Isaac Collins Bibliát, az első családi Bibliát (KJV) Amerikában nyomtatják.
• i.sz. 1791 - Isaiah Thomas kinyomtatja az első illusztrált Bibliát (KJV) Amerikában.
• Kr. u. 1808 - Jane Aitken (Robert Aitken lánya), az első nő, aki Bibliát nyomtatott.
• i.sz. 1833 - Noah Webster, miután megjelentette híres szótárát, kiadja a King James Biblia saját átdolgozott kiadását.
• Kr. u. 1841 - Elkészült az angol Hexapla New Testament, az eredeti görög nyelv és hat fontos angol fordítás összehasonlítása.
• Kr. u. 1844 - A Codex Sinaiticus , a negyedik századra visszanyúló ó- és újszövetségi szövegeket tartalmazó, kézzel írott koine görög kéziratot Konstantin Von Tischendorf német bibliakutató fedezte fel újra a Sínai-hegyi Szent Katalin kolostorban.
• i.sz. 1881-1885 - A King James Bibliát felülvizsgálják és Revised Version (RV) néven adják ki Angliában.
• Kr. u. 1901 - Megjelent az American Standard Version, a King James Version első nagyobb amerikai változata.
• Kr. u. 1946-1952 - Megjelent a felülvizsgált szabványos verzió.
• Kr. u. 1947-1956 - A Holt-tengeri tekercsek felfedezik.
• Kr. u. 1971 - Megjelent a New American Standard Bible (NASB) című kiadvány.
• Kr. u. 1973 - A Új nemzetközi verzió (NIV) megjelent.
• Kr. u. 1982 - A Új King James verzió (NKJV) jelenik meg.
• Kr. u. 1986 - Bejelentik a valaha volt legrégebbi bibliai szövegnek tartott ezüsttekercsek felfedezését. Három évvel korábban találta meg őket Jeruzsálem óvárosában Gabriel Barkay, a Tel Aviv Egyetem munkatársa.
• Kr. u. 1996 - A Új élő fordítás (NLT) megjelent.
• i.sz. 2001 - A angol szabványos verzió (ESV) megjelent.

_{Források:Willmington bibliai kézikönyve; www.reatsite.com ; Crossway; Biblia Múzeum ; Bibliai; A kereszténység ma ; és Theopedia .}