Miért imádnak a keresztények vasárnap?

A vasárnapi istentisztelet a keresztény élet és hagyomány fontos része. A vasárnap a hét azon napja, amelyet a keresztények Isten imádására és Jézus Krisztus feltámadásának ünneplésére szánnak. Sok keresztény számára a vasárnap a pihenés és az elmélkedés napja, egy közösségként való összegyülés ideje, hogy hálát és dicséretet adjanak Istennek.

A Biblia és a vasárnapi istentisztelet

A Biblia világosan kimondja, hogy a vasárnap az Úr napja, és azt az istentiszteletnek kell szentelni. Az Ószövetségben Isten megparancsolta az izraelitáknak, hogy a hét hetedik napján tartsák meg a szombatot, a pihenés és az istentisztelet napját. Az Újszövetségben Jézus a hét első napján feltámadt a halálból, és a korai gyülekezet elkezdte a vasárnapot az istentisztelet különleges napjaként tartani.

A vasárnapi istentisztelet jelentősége

A vasárnapi istentisztelet az az időszak, amikor a keresztények összegyűlnek, hogy megünnepeljék Jézus feltámadását. Itt az ideje, hogy emlékezzünk Jézus értünk hozott áldozatára, és hálát adjunk az üdvösség ajándékáért. A vasárnapi istentisztelet alkalom arra is, hogy megünnepeljük Isten jelenlétét életünkben, és emlékeztessünk a Jézus megismeréséből fakadó reményre és örömre.

A vasárnapi istentisztelet előnyei

A vasárnapi istentisztelet az Istennel való kapcsolatteremtés, valamint a hitünkben való bátorítás és megerősítés ideje. Ez egyúttal alkalom arra is, hogy kapcsolatba lépjünk más hívőkkel, részt vegyünk a közösségben, és emlékeztessünk a Jézus Krisztus iránti közös elkötelezettségünkre. A vasárnapi istentisztelet alkalom arra, hogy emlékezzünk Isten szeretetére és kegyelmére, és bátorítsunk a hit és engedelmes életre.

Összefoglalva, a vasárnapi istentisztelet a keresztény hit fontos része. Itt az ideje, hogy emlékezzünk Jézus értünk hozott áldozatára, ünnepeljük Isten jelenlétét életünkben, és bátorítást és megerősítést kapunk hitünkben.

Nem szokatlan, hogy keresztények és nem keresztények egyaránt megkérdőjelezik, miért tartunk vasárnap istentiszteletet, nem pedig szombaton, szombaton vagy a hét hetedik napján. Ban ben Biblia időkben a zsidó szokás az volt (és ma is), hogy szombaton tartsák meg a szombati istentiszteletet. Akkor miért nem tartják többé a szombati szombatot a legtöbben? keresztény egyházak Ma? Miért imádnak a keresztények vasárnap?

szombati istentisztelet

Sok vers a Cselekedetek könyve utaljon az ókeresztény gyülekezeti összejövetelre szombaton, amely szombat volt imádkozik és tanulmányozd a Szentírást. Íme néhány példa:

Szombaton [Pál és Barnabás] elmentek a zsinagógába az istentiszteletre. (ApCsel 13:14, NLT )
Szombaton egy kicsit a városon kívülre mentünk egy folyópartra, ahol azt hittük, hogy az emberek imára gyűlnek össze... (ApCsel 16:13, NLT)
Pál szokása szerint elment a zsinagógai istentiszteletre, és három szombaton egymás után a Szentírást használta, hogy okoskodjon az emberekkel. (ApCsel 17:2, NLT)

Áttérés a vasárnapi istentiszteletre

Egyes keresztény tudósok úgy vélik, a korai templom Nem sokkal azután, hogy Krisztus feltámadt a halálból, vasárnaponként kezdett gyülekezni az Úr tiszteletére feltámadás , amelyre vasárnap, vagy a hét első napján került sor. Ez a vers idéz Pál apostol utasítja a gyülekezeteket, hogy a hét első napján (vasárnap) gyűljenek össze, hogy felajánlják:

Most azzal kapcsolatban, hogy milyen pénzt gyűjtenek Isten népének Jeruzsálemben. Ugyanazt az eljárást kell követnie, amelyet a galaciai gyülekezeteknek adtam. Minden hét első napján mindenki tegyen félre a megkeresett pénz egy részét. Ne várja meg, amíg odaérek, és próbálja meg egyszerre összeszedni. (1Korinthus 16:1–2, NLT)

Amikor Pál találkozott hívekkel Troászban, hogy imádjanak és ünnepeljenek úrvacsora , a hét első napján összegyűltek:

A hét első napján a helyi hívekkel gyűltünk össze, hogy részt vegyen az úrvacsorában. Pál prédikált nekik, és mivel másnap elment, éjfélig beszélt. (ApCsel 20:7, NLT)

Míg egyes tudósok úgy látják, hogy a szombatról a vasárnapi istentiszteletre való átmenet közvetlenül a feltámadás után kezdődik, mások a változást a történelem során bekövetkező fokozatos előrehaladásnak tekintik.

Az Úr napja

Ma sok keresztény hagyomány a vasárnapot a keresztény szombat napjának tekinti. Ezt az elképzelést olyan versekre alapozzák, mint a Márk 2:27-28 és a Lukács 6:5, ahol Jézus azt mondja, hogy „a szombatnak is Ura”, ami arra utal, hogy hatalmában áll a szombatot más napra változtatni.

Vannak, akik az Úr parancsát nem kifejezetten ahetediknap, hanem inkábbegy napa hét hét napjából. Számukra a szombat vasárnapra váltása (gyakran „Úr napjának” vagy az Úr feltámadásának napjának nevezik) szimbolikusan Krisztus kiszélesedő áldását jelenti. megváltás a zsidó néptől az egész világig.

A hagyományok, mint pl Hetednapi adventisták továbbra is tartson szombat szombatot. Mivel a szombat tisztelete az eredeti része volt Tízparancsolat Istentől kapott, úgy gondolják, hogy ez egy állandó, kötelező parancs, amelyet nem szabad megváltoztatni.

Személyes szabadság

Az ApCsel 2:46-ban leírt kezdeti napjaitól fogva a jeruzsálemi gyülekezet a templom udvarában gyűlt össze, és magánházakban szegte meg a kenyeret.minden nap.

A Róma 14-ben található versek azt sugallják, hogy van személyes szabadság a szent napok megtartása tekintetében:

Ugyanígy vannak, akik azt gondolják, hogy az egyik nap szentebb, mint a másik, míg mások szerint minden nap egyforma. Mindenkinek teljes mértékben meg kell győződnie arról, hogy bármelyik napot választja, az elfogadható. Azok, akik egy különleges napon imádják az Urat, azért teszik, hogy tiszteljék őt. (Róma 14:5–6, NLT)

Ban ben Kolossé 2:16-17 , a keresztények azt az utasítást kapják, hogy ne ítéljenek el senkit, és ne hagyják, hogy más elítélje vagy ítélkezzen felettük bizonyos szent napok megünneplése (vagy meg nem ünneplése) miatt. És be Galata 4:8-10 Pál aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a keresztények visszafordulhatnak a különleges szent napok törvényes betartásának rabszolgáivá.

Ezekből a versekből merítve a szombat megtartása hasonlónak tűnik a dézsma . Krisztus követőiként már nem vagyunk jogilag kötelesek, mert a törvény követelményei ben teljesültek Jézus Krisztus . Minden, amink van, és minden nap, amit élünk, az Úré. A legkevesebb, és amennyire csak tehetjük, boldogan adjuk Istennek a jövedelmünk első tizedét, (a tizedet), mert tudjuk, hogy mindenünk az övé. És nem kényszerűségből, hanem örömmel, szívesen szánunk minden héten egy napot Isten tiszteletére, mert minden nap az övé.

Végül, amint a Róma 14. fejezete tanítja, „teljesen meg kell győződnünk” arról, hogy bármelyik napot választjuk, Isten számára elfogadható az istentisztelet napja. És mint kolossziaiak figyelmeztet, ne ítélkezzünk, és ne engedjük, hogy bárki is ítélkezzen felettünk a választásunkkal kapcsolatban.