Miért kerülik a buddhisták a ragaszkodást?
A buddhizmus egy olyan vallás, amely hangsúlyozza a kötődéstől és vágytól mentes élet fontosságát. A buddhisták úgy vélik, hogy az anyagi dolgokhoz, emberekhez és eszmékhez való ragaszkodás szenvedéshez és boldogtalansághoz vezethet. A béke és a megelégedettség állapotának elérése érdekében a buddhisták arra törekszenek, hogy a kötődésmentes gondolkodásmódot ápolják.
A kötődésmentesség előnyei
A nem kötődés a szenvedés csökkentésének és a boldogság növelésének egyik módja. Ha nem ragaszkodunk az anyagi dolgokhoz, elégedettebbek lehetünk azzal, amink van. Azáltal, hogy nem ragaszkodunk az emberekhez, úgy tudjuk értékelni őket, hogy nem érezzük szükségét, hogy irányítsuk őket. Ha nem ragaszkodunk az ötletekhez, nyitottak maradhatunk az új nézőpontok és tapasztalatok felé.
A kötődésmentesség gyakorlata
A buddhisták meditáción és figyelmességen keresztül gyakorolják a kötődésmentességet. A meditáción keresztül a buddhisták anélkül figyelhetik meg gondolataikat és érzéseiket, hogy kötődnének hozzájuk. A Mindfulness segít a buddhistáknak a jelen pillanatban maradni, és nem ragaszkodni múltbeli tapasztalataihoz vagy jövőbeli elvárásaihoz.
Út a megvilágosodáshoz
Végső soron a buddhisták úgy vélik, hogy a ragaszkodás hiánya a kulcsa a megvilágosodás elérésének. Az anyagi dolgokhoz, emberekhez és eszmékhez való ragaszkodás feladásával a buddhisták megszabadulhatnak a szenvedéstől, és megtalálhatják az igazi belső békét.
Összefoglalva, a buddhisták elkerülik a ragaszkodást, hogy csökkentsék a szenvedést és növeljék a boldogságot. A meditáció és az éber figyelem révén a buddhisták gyakorolhatják a kötődésmentességet, és dolgozhatnak a megvilágosodás elérésén.
A megértés és a gyakorlás kulcsa a kötődésmentesség elve buddhizmus , de mint sok más fogalom ebben a vallási filozófiában, ez is megzavarhatja, sőt el is riaszthatja az újonnan érkezőket.
Ez a reakció gyakori az emberek körében, különösen Nyugaton, amikor elkezdik felfedezni a buddhizmust. Ha ennek a filozófiának az örömről kellene szólnia, csodálkoznak, akkor miért tölt annyi időt azzal, hogy az élet tele van szenvedéssel ( dukkha ), hogy a nem ragaszkodás egy cél, és hogy az üresség felismerése (Shunyata) lépés a megvilágosodás felé?
A buddhizmus valóban az öröm filozófiája. Az újonnan érkezők zavarának egyik oka az a tény, hogy a buddhista fogalmak a szanszkrit nyelvből származnak, amelynek szavait nem mindig lehet könnyen lefordítani angolra. A másik az a tény, hogy a nyugatiak személyes vonatkoztatási kerete sokban-sokban különbözik a keleti kultúrákétól.
A legfontosabb tudnivalók: A kötődésmentesség elve a buddhizmusban
- A négy nemes igazság a buddhizmus alapja. A Buddha a nirvána, az állandó örömállapot felé vezető útként szállította őket.
- Bár a Nemes Igazságok azt állítják, hogy az élet szenvedés, és a ragaszkodás az egyik oka ennek a szenvedésnek, ezek a szavak nem pontos fordításai az eredeti szanszkrit kifejezéseknek.
- A szódukkhajobb lenne 'kielégíthetetlenségnek' fordítani, ahelyett, hogy szenvedés.
- A szónak nincs pontos fordításaupadana, amelyet csatolásnak nevezünk. A koncepció hangsúlyozza, hogy a dolgokhoz való ragaszkodás vágya problematikus, nem pedig az, hogy mindenről fel kell adni, amit szeretünk.
- A ragaszkodás iránti igényt tápláló téveszmék és tudatlanság feladása segíthet véget vetni a szenvedésnek. Ez a nemes nyolcrétű ösvényen keresztül valósul meg.
A nem-kötődés fogalmának megértéséhez meg kell értened a helyét a buddhista filozófia és gyakorlat általános struktúrájában. A buddhizmus alaptételei a Négy nemes igazság.
A buddhizmus alapjai
Az első nemes igazság: Az élet „szenvedés”
A Buddha azt tanította, hogy az élet, ahogyan jelenleg ismerjük, tele van szenvedéssel, ez a szó legközelebbi angol fordításaszenvedés.Ennek a szónak sok konnotációja van, többek között a „kielégíthetetlenség”, ami talán még jobb fordítás, mint a „szenvedés”. Azt mondani, hogy az élet buddhista értelemben szenvedés, azt jelenti, hogy bárhová megyünk, egy homályos érzés követ bennünket, hogy a dolgok nem teljesen kielégítőek, nem egészen rendben. Ennek az elégedetlenségnek a felismerése az, amit a buddhisták az Első Nemes Igazságnak neveznek.
Ennek a szenvedésnek vagy elégedetlenségnek az okát azonban meg lehet tudni, és ez három forrásból származik. Először is elégedetlenek vagyunk, mert nem igazán értjük a dolgok valódi természetét. Ez a zavar (avidya)leggyakrabban tudatlanságnak fordítják,és alapvető jellemzője, hogy nem vagyunk tudatában minden dolog összekapcsolódásának. Elképzeljük például, hogy létezik egy „én” vagy „én”, amely minden más jelenségtől függetlenül és különállóan létezik. Talán ez a buddhizmus által azonosított központi tévhit, és ez a felelős a szenvedés következő két okáért.
A második nemes igazság: itt vannak szenvedésünk okai
A világban való elkülönültségünkkel kapcsolatos félreértésre adott reakciónk vagy ragaszkodáshoz/ragaszkodáshoz, vagy idegenkedéshez/gyűlölethez vezet. Fontos tudni, hogy az első fogalom szanszkrit szava,upadana, nincs pontos angol fordítása; szó szerinti jelentése „üzemanyag”, bár gyakran úgy fordítják, hogy „kötődés”. Hasonlóképpen a szanszkrit szó az idegenkedést/gyűlöletet jelenti,Devesh, szintén nincs szó szerinti angol fordítása. Ezt a három problémát – a tudatlanságot, a ragaszkodást/ragaszkodást és az idegenkedést – együtt három méregként ismerjük, és ezek felismerése alkotja a második nemes igazságot.
A harmadik nemes igazság: Lehetséges véget vetni a szenvedésnek
Buddha is azt tanította, hogy ez lehetségesnemszenvedni. Ez központi eleme a buddhizmus örömteli optimizmusának – annak a felismerésnek, amely megszűnikdukkhalehetséges. Ezt úgy érjük el, hogy lemondunk a tévedésről és a tudatlanságról, amelyek táplálják a ragaszkodást/kapaszkodást és az idegenkedést/gyűlöletet, amelyek az életet annyira nem kielégítővé teszik. A szenvedés megszűnésének neve van, amelyet szinte mindenki jól ismer: nirvána .
A negyedik nemes igazság: itt az út a szenvedés megszüntetéséhez
Végül Buddha egy sor gyakorlati szabályt és módszert tanított a tudatlanság/ragaszkodás/averzió állapotából való kimozduláshoz.dukkha) az öröm/elégedettség állandó állapotába (nirvána). A módszerek közé tartozik a híres Nyolcszoros út , gyakorlati ajánlások az élethez, amelyek célja, hogy a gyakorlókat elmozdítsák a nirvánába vezető úton.
A kötődésmentesség elve
A nem ragaszkodás tehát valóban ellenszere a második nemes igazságban leírt ragaszkodási/kapaszkodási problémának. Ha a ragaszkodás/kapaszkodás a feltétele annak, hogy az életet nem találjuk kielégítőnek, akkor magától értetődő, hogy a nem ragaszkodás az élettel való elégedettség feltétele,nirvána.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a buddhista tanács az, hogy ne szakadj el az életedben élő emberektől vagy a tapasztalataidtól, hanem egyszerűen ismerd fel a nem kötődést, ami velejárója. Ez egy nagyon fontos különbség a buddhista és más vallási filozófiák között. Míg más vallások kemény munkával és aktív elutasítással igyekeznek valamilyen kegyelmi állapotot elérni, addig a buddhizmus azt tanítja, hogy természetünkből fakadóan örömteliek vagyunk, és csupán arról van szó, hogy feladjuk és feladjuk téves szokásainkat és előítéleteinket, hogy megtapasztalhassuk az alapvető buddaságot, amely mindannyiunkban.
Amikor elutasítjuk azt az illúziót, hogy van egy „énünk”, amely más emberektől és jelenségektől elkülönülten és függetlenül létezik, hirtelen felismerjük, hogy nincs szükség az elszakadásra, mert mindig mindennel és mindennel kapcsolatban voltunk.
John Daido Loori zen tanár azt mondja, hogy a ragaszkodást a mindennel való egységként kell érteni:
„A buddhista nézőpont szerint a nem kötődés pontosan az elkülönülés ellentéte. Két dologra van szükséged ahhoz, hogy ragaszkodj: a dologhoz, amelyhez kötöd, és arra a személyre, aki kötődik. A kötetlenségben viszont egység van. Egység van, mert nincs mihez kötődni. Ha egyesültél az egész univerzummal, nincs rajtad kívül semmi, így a kötődés fogalma abszurddá válik. Ki mihez fog kötődni?
Nem kötődésben élni azt jelenti, hogy felismerjük, soha nem volt semmi, amihez kötődni vagy ragaszkodni kellett volna. És azok számára, akik ezt igazán felismerik, ez valóban az öröm állapota.