A Korán: Az iszlám szent könyve

A Korán az iszlám szent könyve, amelyet Mohamed prófétának (Béke legyen vele) több mint 1400 évvel ezelőtt tártak fel. Ez a legfontosabb vallási szöveg a muszlimok számára, és úgy gondolják, hogy Isten szó szerinti szava. A Korán 114 fejezetet vagy szúrát tartalmaz, amelyek versekre vagy ayat-ra vannak osztva. Témák széles skáláját fedi le, beleértve a hitet, az erkölcsöt, a törvényeket és a jó élethez szükséges útmutatást.

A Korán legfontosabb jellemzői

• Ez Isten szó szerinti szava
• 114 fejezetre vagy szúrára oszlik
• Témák széles skáláját fedi le, beleértve a hitet, erkölcsöt, törvényeket és útmutatást a jó élethez
• A muszlimok számára ez a legfontosabb vallási szöveg

A Korán alapvető útmutatás- és inspirációs forrás a muszlimok számára. Ez a bölcsesség és tudás könyve, amely betekintést nyújt Isten természetébe, a világegyetembe és az emberi állapotba. A Korán vigasztalás és vigasztalás forrása a szenvedőknek, valamint erő és bátorság forrása azoknak, akik nehéz időkkel néznek szembe.

Következtetés

A Korán az iszlám hit alapvető része, és a muszlimok világszerte tisztelik. Ez a bölcsesség és útmutatás könyve, amely betekintést nyújt Isten természetébe, a világegyetembe és az emberi állapotba. Kényelem és vigasz forrása azoknak, akik szenvednek, és erő és bátorság forrása azoknak, akik nehéz idők előtt állnak.

A Korán az iszlám világ szent könyve. Az i. e. 7. században 23 éves időszak alatt összegyűjtött Korán állítólag Allah kinyilatkoztatásaiból áll Mohamed prófétának, amelyeket Gábriel angyalon keresztül közvetített. Ezeket a kinyilatkoztatásokat írástudók írták le, ahogy Mohamed kimondta őket szolgálata során, és követői a halála után is folytatták azokat. Abu Bakr kalifa parancsára a fejezetek és a versek voltak könyvbe gyűjtve i. e. 632-ben; a könyvnek ez az arabul írt változata több mint 13 évszázada az iszlám szent könyve.

Az iszlám egy Ábrahám vallás, ami azt jelenti, hogy a kereszténységhez és a judaizmushoz hasonlóan tiszteli Ábrahám bibliai pátriárkáját és leszármazottait és követőit.

A Korán

• A Korán az iszlám szent könyve. 7. században íródott.
• Tartalma Allah bölcsessége, ahogyan azt Mohamed fogadta és hirdeti.
• A Korán különböző hosszúságú és témájú fejezetekre (úgynevezett szúrára) és versekre (ayat) oszlik.
• Szintén részekre (juz) van felosztva, mint egy 30 napos olvasási ütemterv a ramadánra.
• Az iszlám egy Ábrahám vallás, és a judaizmushoz és a kereszténységhez hasonlóan Ábrahámot tiszteli pátriárkájaként.
• Az iszlám Jézust (Isa) szent prófétaként, anyját, Máriát (Máriám) pedig szent asszonyként tiszteli.

Szervezet

A Korán 114 különböző témájú és hosszúságú fejezetre oszlik, amelyeket szúrának neveznek. Minden szúra versekből áll, amelyek ayat (vagy ayah) néven ismertek. A legrövidebb szúra az Al-Kawthar, amely mindössze három versből áll; a leghosszabb az Al-Baqara, 286 verssel. A fejezetek mekkai vagy medinai besorolásúak, attól függően, hogy Mohamed mekkai zarándokútja előtt (Medinan), vagy azt követően (mekkai) írták. A 28 medinai fejezet főként a muszlim közösség társadalmi életével és növekedésével foglalkozik; a 86 mekka a hittel és a túlvilággal foglalkozik.

A Korán is 30 egyenlő részre oszlik, vagyis juz'-ra. Ezeket a részeket úgy szerveztük, hogy az olvasó egy hónapon keresztül tanulmányozhassa a Koránt. A Ramadán hónapban a muszlimoknak ajánlott legalább egy teljes Korán-olvasást az elejétől a végéig. Az ajiza (a juz' többes száma) útmutatóul szolgál a feladat végrehajtásához.

A Korán témái átszövik a fejezeteket, nem pedig kronológiai vagy tematikus sorrendben mutatják be. Az olvasók használhatnak egy konkordanciát – egy indexet, amely felsorolja minden egyes szóhasználatot a Koránban –, hogy bizonyos témákat vagy témákat keressenek.

Teremtés a Korán szerint

Habár a a teremtés története A Korán azt mondja, hogy 'Allah teremtette az eget és a földet, és mindent, ami közöttük van, hat nap alatt', az arab kifejezés.nagy' ('nap') jobban fordítható: 'időszak'. A Yawm meghatározása különböző időpontokban eltérő hosszúságú. Az eredeti házaspárt, Adamet és Hawát a szüleinek tekintik emberi faj : Ádám az iszlám prófétája, felesége, Hawa vagy Hawwa (arabul Éva) az emberi faj anyja.

Nők a Koránban

A többi Ábrahám-valláshoz hasonlóan sok ilyen van nők a Koránban . Csak egy van kifejezetten neve: Mariam. Mariam Jézus anyja, aki maga is próféta a muszlim hitben. Más nők, akiket említenek, de nem neveznek meg, Ábrahám (Sára, Hajár) és Asiya (Bithiah a hadíszben) felesége, a fáraó felesége, Mózes nevelőanyja.

A Korán és az Újszövetség

A Korán nem utasítja el a kereszténységet vagy a judaizmus, hanem inkább „a könyv népeként” utal a keresztényekre, vagyis olyan emberekre, akik megkapták Isten prófétáitól kapott kinyilatkoztatásokat, és hisznek bennük. A versek kiemelik a keresztények és a muszlimok közötti közös vonásokat, de Jézust prófétának tekintik, nem istennek, és figyelmeztetik a keresztényeket, hogy Krisztus istenként való imádása a politeizmusba csúszik: a muszlimok Allahot tekintik az egyetlen igaz Istennek.

„Bizony, akik hisznek, akik zsidók, és keresztények és szabik – akik hisznek Istenben és az utolsó napon, és jót cselekszenek, azoknak Uruktól lesz jutalmuk. És nem lesz félelem tőlük, és nem fognak szomorkodni” (2:62, 5:69 és sok más vers).

Mária és Jézus

Mariam, ahogyan Jézus Krisztus anyját nevezik a Koránban, önmagában is igazlelkű nő: A Korán 19. fejezete Mária fejezet címet viseli, és leírja Krisztus szeplőtelen fogantatásának muszlim változatát.

Jézust hívják – Isa a Koránban , és sok az Újszövetségben található történet a Koránban is megtalálható, beleértve azokat a történeteket, amelyek csodálatos születéséről, tanításairól és az általa végzett csodákról szólnak. A fő különbség az, hogy a Koránban Jézus Istentől küldött próféta, nem a fia.

Ismerkedés a világgal: Vallásközi párbeszéd

A Korán 7. fejezete többek között a vallások közötti párbeszédnek szentelték. Míg Ábrahám és a többi próféta arra szólítja fel az embereket, hogy legyenek hitük és hagyjanak el hamis bálványokat, a Korán arra kéri a hívőket, hogy türelemmel viseljék az iszlám elutasítását a nem hívők részéről, és ne vegyék személyesen.

– De ha Allah akarta volna, nem társultak volna. És nem neveztünk ki téged gyámul, és nem vagy vezetőjük. (6:107)

Erőszak

Az iszlám modern kritikusai szerint a Korán támogatjaterrorizmus. Bár a tárgyalások közti erőszak és bosszúállás időszakában íródott, a Korán aktívan támogatja az igazságosságot, a békét és a visszafogottságot. Kifejezetten inti a hívőket, hogy tartózkodjanak a beleeséstől felekezeti erőszak — a testvérek elleni erőszak.

– Ami megosztja vallását és szektákra szakad, a legkevésbé sincs részed. Ügyük Allahhoz fűződik; A végén elmondja nekik az igazat mindarról, amit tettek. (6:159)

A Korán arab nyelve

A Arab szöveg Az eredeti arab Korán azonos és változatlan a 7. századi kinyilatkoztatása óta. A világ muszlimjainak körülbelül 90 százaléka nem beszél arabul anyanyelvként, és sok van a Korán fordításai angolul és más nyelveken is elérhető. A muzulmánok azonban az arab nyelvet használják a Korán imák elmondásához és fejezetek és versek olvasásához, hogy részt vegyenek a közös hitük részeként.

Olvasás és szavalás

Mohamed próféta arra utasította követőit, hogy „szépítsék meg a Koránt a hangotokkal” (Abu Dawud). A Korán felolvasása a csoportban bevett gyakorlat, a precíz és dallamos vállalkozás pedig az a mód, ahogy a hívek megőrzik és megosztják üzeneteit.

Miközben sokan A Korán angol fordításai lábjegyzeteket tartalmaznak, bizonyos részek további magyarázatot igényelhetnek, vagy teljesebb kontextusba kell helyezni őket. Szükség esetén a tanulók használják a Tafseert, an exegézis vagy kommentár , hogy további információkat szolgáltasson.